CSE: Cavernous Structures Effect

Victor Stephanovich Grebennikov kutatásai alapján

Elsőként Gebrenikov orosz rovartudós jegyezte fel az általa CSE–nek (Cavernous Structures Effect) nevezett jelenséget. Bár az első „használata” nem neki tulajdonítható, ugyanis a természet időtlen idők óta segítségül hívja ezt a hatást, az élet különböző területein – ahogyan erre a professzor aprólékos és beható kísérleteivel rámutatott.

Hogyan is kezdődött ez a felfedezés?
A professzor elsőként az egyik rovargyűjtő útja során figyelt fel erre a hatásra, egy sóstó mellett, amely az emberi beavatkozás hatására az Irtis folyóból visszamaradt. Belemerült a munkájába és nem vette észre, hogy eltelt az idő – a Nap már a horizontot érintette, ezért úgy döntött, ma itt éjszakázik egy löszdomb tetején.
Már a rögtönzött fekhelyét készítette elő, mikor a nap végleg lebukott és besötétedett. Álomra hajtotta a fejét és hamar el is aludt, de különös érzések kerítették hatalmába: méretváltozások; zuhanás érzete; erős pulzus; villám, csillag látomások; „galvanikus” savanyú íz a nyelvén (akárcsak egy laposelem működne a fogai között). Mondani se kell, ilyen körülmények között nem akaródzott mélyen elaludnia.
Felkelt, sétálni indult: vajon mindenhol ez az érzés vetül-e rá? A dombról lejövet a tó partján állt, de itt már nem volt hatással rá ez a „dolog”. Próbálta elhessegetni a zavaró gondolatait és úgy döntött visszamászik táborhelyére, de mire felért újra jött az ismerős érzés: súlyváltozás, villámok, galvanikus érzet. Nem volt kétséges, bizony ez a hely a kitüntetett pont, ahol mindez bekövetkezik, nem a sóstó, nem az iszap szaga tehet a megmagyarázhatatlan jelenségekről.
Látszólag semmi „rossz” nem volt a helyben, zöldellt a fű, magányos fészeképítő méhek ezrei fúrták a laza löszbe fészkeik tömegét, bennük többszörös üregek, járatok, sejtek, amikben lárvák és selyemgubók fickándoznak, mind egészségesek. Többször visszatért ide, különböző napszakokban vizsgálva a jelenséget. Ekkor még nem sejtette…
A megoldás évekkel később jött, sajnos korántsem jó apropóból. A löszdomb a maga nyüzsgő faunájával eltűnt, a mesterséges földkitermelésnek köszönhetően. Gebrenikov professzornak csak egy tálra való méhfészket sikerült kimentenie: „Azokból a régi fészkekből csak egy maroknyi darabkát sikerült megmentenem többszörös üregcellákkal. A cellák egymás mellett voltak és kicsiny gyűszűkre emlékeztettek, vagy pici hosszúnyakú kancsókra.”
 

A mintákat hazavitte és felfedezte a Halmozottan Üreges Szerkezetek Hatását (továbbiakban: HÜSzH): „Gyakran felvettem valamilyen tárgyat a kezembe, majd azt a kezemmel együtt átlendítettem ezek felett a porózus darabkák felett. Csoda történt: Hirtelen meleget éreztem kiáramlani belőlük. Amikor megérintettem a tartályt a kezemmel az hideg volt, de felette egy egyértelműen meleg érzetet lehetett tapasztalni.”

Ezek után elindult kísérletezése a Hüszh-val . A jelenséget magát kimutatni műszerrel nem sikerült neki. Hőmérők; ultrahang detektorok; mágnesesség és elektromosságmérők használata során nem mutatott aktivitást a méhlak. De az egyszerű emberi kéz érezte…
 

A professzor kísérletei alapján levonható következtetések:
A jelenség fiziológiás hatásai:

• Meleg érzet
• Fejfájás elmúlása, vagy éppen megjelenése
• Felvillanás, villám víziók
• Galvanikus íz a szájban
• Súlyváltozás érzete és nem csak érzete
• A kéz is HÜSzH sugárzás kibocsájtó: Égely-féle bioenergia mérő kerék mozgása is ezzel lehet kapcsolatban

Hatása az állatokra és növényekre:

• A méhek érzik a sugárzást, így képesek azt navigációra használni – mind a növények virágai mind a fészkük HÜSzH sugárzást bocsájt ki
• A növények növekedését is befolyásolja: a HÜSzH mező eltéríti a gyökerek megnyúlási irányát (a növény gyökerei így nem futnak bele a rovarvárakba és más növényi részekbe, vagy épp arra növekednek például az élősködő növényeknél)

Fizikai jelenségek HÜSzH mező hatására:
• Poltergeist: az elektromos eszközök „meghibásodása”, önálló bekapcsolódása
• Mechanikus és digitális órák működési zavara, (időmanipuláció?)
 

A jelenség természete:
A kísérletek arra engednek következtetni, hogy elektronok egy irányba történő mozgása és kölcsönhatása indukálja a tapasztalt anomáliákat: galvanikus „íz” érzete, villám látomások, egyes anyagok fluoreszcenciát mutatnak HÜSzH környezetben.
A professzor kísérletei során figyelembe vette a Nap adott időpontban való tartózkodási helyét és ehhez mérten pozícionálta az eszközöket. Ez arra enged következtetni,hogy a Nap hatással van a CSE –re, esetleg a napsugárzás egy mindenen áthatoló tartománya okozza vagy befolyásolja a jelenséget. A kísérletek azt mutatják, hogy a mező leárnyékolhatatlan, nem állja útját se papír, se üveg, sőt még a fémek sem.

Ezen tulajdonságok birtokában ez a jelenség komoly potenciállal rendelkezik az energiatermelés, a távközlés, a gyógyítás, és a repülés újszerű megvalósításában.
A feladat a hatást a mérőműszerek számára detektálhatóvá tétele lenne , ha ez megvan a lehetőségeknek csak a képzelet szabhat határt.