2008. nyarán négyfős csapatot indítottunk a boszniai piramisok völgyébe, hogy többet tudjunk meg Visoko titkairól. Megmásztuk a Nap-piramist, a Hold-piramist, végigjártuk az ásatási helyszíneket és az alagútrendszer feltárt részét is meglátogattuk.

A Nap-piramis

Visoko völgyének piramisai közül a legnagyobb alapvetően meghatározza a táj arculatát. A helybéliek Visocica néven emlegetik, és hegyként tekintenek rá. A lovagkorban annyit tudtak a Visocicáról, hogy kiváló stratégiai pont, így a királyi várat célszerűen a piramis csúcsán építették meg. A várból mára csak egy kőhalom maradt, de az építmény, amire a vár épült jóval stabilabb szerkezetűnek bizonyult.
A piramis burkolata 7-9 m-es, helyben öntött breccsa tömbökből áll, ami a napjainkban kavicsbetonként ismert anyaghoz hasonló, ám annál lényegesen tartósabb (szilárdsága az eddig elvégzett hivatalos tesztek alapján még ma is 4x-e a mai legjobb minőségű betonénak). Védte az időjárástól az idők során rárakódott talajréteg is, ami a Nap-piramis esetében jó kétarasznyi humuszt jelent. Sík terepen 1cm humusz 300 év alatt keletkezik, nagy dőlésszögű lejtőn, mint a piramis oldala, a folyamat tovább tart. Ezt végiggondolva picit bepillanthatunk abba az időtávlatba, mióta is állhatnak ezek az építmények érintetlenül.
 

1. Nap piramis

2. Visoki vár

3. - 4. Breccsatömbök

5. A Hold-piramis

A Hold Piramis anyaga és szerkezete eltér a Nap Piramisétól. Lépcsőzetes, teraszos kialakítású. A teraszok csiszolt homokkő lapokkal vannak burkolva, 5%-os lejtőt képeznek, így spirálisan ölelik körbe a piramist. Ezek a képek a Hold Piramis, különböző ásatási helyszínein készültek, jól megfigyelhető rajtuk a mészkő burkolat mesterséges mivolta. Különböző méretű, egyformán megmunkált, pontosan illesztett, azonos vastagságú lapokról van szó. Az illesztések között néhol fugamaradványok találhatók, ezekről kiderült, hogy tojást tartalmaznak.
Ejtsünk egy pár szót az üledékről, ami a Hold Piramis teraszai között található. A csiszolt burkolatra helyenként egy méter üledék is rárakódott, fölötte még egy arasznyi humuszréteg, azon pedig az erdő.
Jól látható, hogy a legalul levő, nagyobb lapokból álló burkolat fölött félméternyi üledék került, majd újabb burkolat, fölötte újabb üledék. Mindez arra utal, hogy az építmény teljes nagysága legalább két, egymástól távolabb eső időszakban készült el.
Ez az üledék, amint a képen is látható, egyenletes, tömör, ami arra utal, hogy vízből ülepedett ki, lassanként. Mikor állt a Visoko völgye víz alatt, a hatszáz méteres tengerszint feletti magasságával, ráadásul olyan hosszú ideig, hogy egy méternyi üledék képződjön eközben? Ez még a mai napig megválaszolatlan. Még nem tudni biztosat, de egy, az alagútban talált lelet közelebb vihet a helyes megfejtéshez.
 

6. - 8. Hold Piramis burkolata

 9. Hold piramis üledék

A Ravne-i alagút

Térjünk vissza a Nap Piramishoz, egészen pontosan alá: itt nyílik a Ravne-i alagútrendszer. Rendkívül stabil szerkezetű, ám a megnyitás óta a levegő hatására erős korrózió indult el: az aládúcolás biztonsági okok miatt szükséges. Az alagút tudatos tervezési munka eredménye: 30 méterenként szellőzőaknák nyílnak a felszínre, így biztosítva az alagút szellőzését. Az alagút falának anyaga ugyanaz a breccsás anyag, amiből a Nap Piramis kőtömbjei készültek. Ennek köszönheti jelenlegi stabilitását, és azt, hogy a háború idején még a bombázások alkalmával is sikeresen helyt állt. (Helybéliek szerint visszhangzott a hegy bombázás idején.) Az alagút voltaképpen labirintus, majd tíz méterenként újabb és újabb elágazások nyílnak. Ezeket a járatokat azonban valakik valamikor valamiért feltöltötték, és kavicsfalakkal letapasztották. Egy ilyen kavicsfal látható félig lebontva a képen. A feltárást végző munkások folyamatosan szabadítják meg a járatokat a törmeléktől. Ott-jártunkkor, 2008. júliusában az egyik járatból 220 míg egy másik elágazásból 150 méter volt feltárva. A járatokban több tonnás köveket találtak (találnak a mai napig), melyek eredete ismeretlen. Némelyek rovásíráshoz hasonló véseteket rejtenek, melyek beazonosítása a mapi napig folyik. Bizonyos kőtömbökön olyan vágási nyomok találhatók, mintha valamiféle technikával kettészelték volna, majd újra összehegesztették őket. Előzetes vizsgálatok és feltételezések alapján, az ilyen kövek belülről üregesek, mintha tároló rekeszként használták volna őket. Vizsgálatuk folyamatban van.

10. - 11. Ravne-i alagút, kavicsafal

12. Feltáratlan járat

A Ravne-i fadarab

Szerencsés körülmények között maradt épen ez a darab fa a járatok egyikében. Mintát vettek belőle, és szénizotópos kormeghatározásnak vetették alá, mely során bizonyosságot nyert, hogy a fa kora: közel 30.600 év!!! Ez nem feltétlenül azonos az épület korával, ez csupán azt jelenti, hogy az építménybe 30.600 évvel ezelőtt került be ez az ősi fadarab.
Összehasonlításképp: az a kor, amiről beszélünk, fejlődéstörténeti szempontból a Negyedkor, a Pleisztocén alatti Würm jégkorszak ideje. Ebben az időben élt a Neandervölgyi és a Cro-Magnon-i ember. Szédületes léptétkek! Azt biztosra vehetjük, hogy nem ők építették a piramisokat. Hogy kik voltak? Reméljük, majd az idő és a folyamatos kutatások elvezetnek a végső válaszhoz.

13. Ravne-i fadarab

Folyt.köv. 2009.