A Nobel-díjas Samuel Chao Chung Ting aligha gondolta, hogy miközben az antianyag és a sötét energia után kutató eszközének az űrállomásra való juttatásán elmélkedett, az egész eltűnik a logisztika útvesztőjében.

Ting dédelgetett találmánya a költségvetési hiányosságok és az űrsiklók kivonásának szoros határideje miatt nem kapott helyet egyetlen STS küldetésben sem. A még hátralevő űrsiklók rakterének minden köbcentimétere 2010-ig ki van bérelve az űrállomás befejezéséhez szükséges vázszerkezetek, energia modulok és laboratóriumok számára. Pedig az eszköz nem kevés pénzbe került, az Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) névre keresztelt műszer a számítások szerint 1,5 milliárd amerikai dollárt emésztett fel, 16 nemzet kutatói dolgoztak rajta a tudós felügyelete mellett.

Az AMS az antianyag, a sötét anyag és a sötét energia eddig felderítetlen formái után kutatna. Ting és csapata természetesen minden követ megmozgatott a berendezés feljuttatása érdekében, melyből az amerikai űrügynökség is kivette a részét. Tervük egyesek szerint teljes zagyvaság, mások szerint az egyetlen anyagilag is életképes kezdeményezés.

Ezzel a tervvel azon túl, hogy kissé bonyolultnak tűnik, leginkább a költség oldala támadható. A becslések szerint ez a plusz kitérő és a hordozórakéta 380 millió dollárra rúg, arról nem is szólva, hogy a NASA mérnökeinek, vezetőinek és tanácsadóinak az volt az egybehangzó véleménye, hogy a munkálatokat azonnal meg kell kezdeni, hogy még 2010 szeptemberéig, az űrsikló-program befejező dátumáig végezzenek mindennel. Ez a vélemény 2006 februárjában hangzott el, azóta pedig azt is sikerült kiderítenie az AMS program menedzserének, Mark Sistillinek, hogy ennél kizárólag drágább alternatívák léteznek.

A NASA mindezek ellenére a mai napig finanszírozza az AMS integrációs munkálatait, állítólag abban a reményben, hogy az egyik űrsiklón mégis lesz egy kis hely. Így a csapat tovább dolgozik abban a tudatban, hogy talán soha nem ízlelhetik meg munkájuk gyümölcsét. A NASA eddig 55 millió dollárt költött a programra, ehhez 30 milliót tett hozzá az amerikai Energiaügyi Minisztérium a tudományos kísérletek finanszírozására. A 1,5 milliárd nagy része persze a nemzetközi partnerekre hárult, elsősorban Franciaországra és Olaszországra, Ting kínai gyökerei miatt azonban még Kína és Tajvan is beszállt a projektbe.

Ting és Sistilli nem tehet mást, mint befejezi műszere integrációját és vár a jószerencsére. Az AMS-t 2008 decemberében szállítják le a Kennedy Űrközpontba.

 Ezt kellene besakkozni az egyik űrsiklóba

 

Forrás: SG
Írta: Balázs Richárd