Noha a HD 189733A jelű csillag körül keringő planétát szűk két évvel ezelőtt, 2005-ben fedezték fel, a rendszerrel kapcsolatos újdonságokkal e rövid idő alatt is gyakorta találkozhattunk a híradásokban. A központi csillag egy Naptól kicsit alacsonyabb hőmérsékletű, K színképtípusú csillag, mely 63 fényévnyire található tőlünk a Vulpecula csillagképben. A körülötte igen közel, körpályán keringő forró Jupiter típusú bolygó felszíni hőmérséklete meglehetősen nagy, mintegy 1000 fok. Tavaly mutatták ki magyar kutatók (Bakos Gáspár és Pál András – l. korábbi cikkünket), hogy a rendszer kettős, mivel egy vörös törpecsillag is kering durván 32 milliárd km-es távolságban a rendszer tömegközéppontja körül.

A Spitzerrel dolgozó kutatók infravörös színképet vettek fel a gázóriásokról, mert a hősugarak tartományában a bolygók fényesebbek, jobban elkülöníthetők csillagaik spektrumától. Először akkor végeztek spektroszkópiai mérést, mikor a bolygók áthaladtak a csillagaik előtt, majd később akkor ismételték meg az eljárást, amikor a bolygók takarásba kerültek. Ezután a csillagok spektrumának levonása révén megkapták a bolygók színképét. Kiderült, hogy a HD 189733 Ab planétát felhők borítják, melyek azonban az előzetes feltételezésekkel ellentétben vizet nem tartalmaznak.

A HD 209458b jelű planéta 150 fényévre található a Pegazus csillagképben. A spektroszkópiai vizsgálatok alapján a bolygót szilikátokban gazdag porfelhők borítják. A kutatók emellett valószínűsítik, hogy a mélyebb légköri rétegekben nagy mennyiségű víz is jelen lehet. A légkör spektroszkópiai vizsgálatával több kutatócsoport is foglalkozott, egymástól függetlenül. Korábban már sikerült a Hubble Űrtávcsővel kimutatni oxigén, szén, nátrium és hidrogén jelenlétét, ám az igazi áttörést a Spitzer friss mérései jelentik.