Olyan kérdésekre keres választ mint pl.: Mi a nyelv? Hogyan alakult ki? Hogyan tanuljuk meg? Milyen a szerkezete? Mire való?

A nyelvek számos szempont alapján vizsgálhatóak, ezek egyben a nyelvtudomány ágai is:

- Általános nyelvészet: fonetika (hangtan), fonológia, morfológia (szóalaktan), szintaxis (mondattan), lexikológia (szókészlettan), szemantika (jelentéstan), szövegnyelvészet, pragmatika, szociolingvisztika stb.

- Történeti nyelvészet (ez lehet szinkrón; egy nyelv jelen állapotának a vizsgálata - és diakrón; egy bizonyos időben beszélt nyelv vizsgálata-).

- Alkalmazott nyelvészet: idegen nyelvek tanítása, logopédia, fordítás és tolmácsolás, nyelvfeldolgozás, nyelvtechnológia (fordítógépek, beszédfelismerés) stb.

Természetesen vannak átfedések. A sumer szövegek vizsgálata nem csak a történeti nyelvészetbe, de az általános nyelvészet tárgykörébe (lexikológia) is belefér. Nem is beszélve a tudományágakon belüli átfedésekről.

A nyelvészet egy sokat vitatott tudomány, hiszen tárgya minden ember számára hozzáférhető, ráadásul a gondolkodáson keresztül, amelyet nem tudunk függetleníteni tőle, minden tevékenységünket át- meg átszövi.

Számomra a legfontosabb gondolata a nyelvészetnek a nyelvhez mint szimbólumrendszerhez kapcsolódik. Az absztrakt gondolkodás és a nyelvhasználat között ugyanis olyan szoros kapcsolat van, amit a hétköznapi életben legtöbben készpénznek veszünk, mégis ez a két dolog egymás nélkül semmit sem ér. A nyelv, ha elfogadjuk az evolúciót, az elvonatkoztatásra képes, szimbólumokat használó (elő)emberekkel jött létre. A jelenlegi kutatások szerint a legősibb szimbólumokat az ausztralopitekuszok használták mintegy 2.5 millió évvel ezelőtt.