Helyreigazítás

Két oka van amiért e tanulmányt a Helyreigazítás címszó alattiakkal kezdem.

Első ok: nyelvtani.

Második ok: történelmi.

Első ok:

Vizsgáljuk meg két nézetből a buddha szó jelentését.

Az első nézet nyelvtani.

A világon a Buddhát¹ mindenhol Budának ejtik, kivéve Magyarországot. Aki ezen tényt tudja és szívében, elméjében Magyar, azaz Mag Úr², az az ember azt mondja: „Igen, ez egy teljes kulturális és vallási igen ügyesen megszervezett Magyarság elleni elnyomás egyik része”.

Egyik ismerősöm azt mondta, hogy a Buda Bő Fényt jelent.

Bu – Bő ; Da – Fény

Szerintem ha jobban szemügyre vesszük a Bu Da kifejezést, akkor még valamire rájövünk. A do szó még valamit jelent, mégpedig hont.

Székely nyelvben vagy az eredetiségét tekintve Széki-hun nyelvben a do szó hont jelent.

A magyarnak sok törzse volt és azokon belül is voltak tagolódások. Számtalannyi hangelcsúszás volt. Jöjjön három példaí.

1. Ami a Sumérban Kerecsen, a Szkítában Gurucsuny, a mai Magyarban Karácsony.

2. Az úr szó módusulatai például ar, or ír.

3. Durvább hangelcsúszások is voltak. Például az legyen az ős szó: ab, ad, on.

Például az ad szó jelenthet urat is.

Volt törzs aki a keményebb hangokat szerette, volt amelyik a lágyakat. Volt törzs aki az i-s szavakat szerette, volt amelyik az e-s szavakat.

A magyarban számtalan esetben találkozunk szóösszevonásokkal, szórövidítésekkel.

Ez esetben a buda szó három jelentéssel bírhat: Bő Fény, Bő Hon, Bő Fény Hon.

Aki valamennyire ismeri Buddha tanításait vagy ha nem ismeri de megvizsgálja, akkor annak az embernek nem kell megmagyarázni e három jelentést.

A második nézet filozófiai:

A buddha szónak több jelentése van: Megvilágosult, Felébredett, Belső Fény, Belső Megvilágosodás³.

⁴A buddha szó a szanszkritban⁵ és az abból származó középind nyelvekben a „buddh” = fel-

ébredni jelentésű igetőből képzett szó, melynek jelentése „felébredt”. Azt nevezik így, aki a tévelygés éjszakájából ráébredt a megismerés fényére. A szó alanyesete a szanszkritban „buddhasz”, a középind páli⁶ nyelvekben „buddho”. A buddha szóval azonos értelemben használják az ind irodalomban a „bhagavat” (magasztos), „tathágata” (a tökéletes, tulajdonképpen az, aki addig eljutott) és más kifeljezést.

A tathágata jelentése még: Az úgy eltávozott (A bölcsesség túlpartjára érkezett).

Második ok:

Az Oktatásügyi Minisztérium által felállított tantervet országszerte az iskolában a tanároknak a lehető legjobban be kell tartani. Következzen öt dolog azzal kapcsolatban amit az iskolák-

ban tanítanak. A harmadik és a negyedik dolog illetve pont kivételével minden pont után kommentálom hogy az miért nem igaz, a többit e tanulmányban más fejezetekben vezetem le hogy miért nem igaz.

1. Buddha indiai volt.

Az valóban igaz hogy Buddha ott született és sokáig ott élt.

Buddha egyik beceneve Szákjamuni vagy Szákíjámuni.

Szákja, Szákíjá: Szkíta⁷. Muni: bölcs, remete, bölcs remete, tudós, szent.

Érdekességként megemlítem hogy Buddha becenevének egyike Szákjaszinha, melynek jelentése „Szákják oroszlánja”. Azért kapta e nevet, mert szákják azaz a szkíták harcos nemzettséghez tartozott.

2. A Buddhizmus lényege a világtól való elfordulás, a magányban való élés.

Mi a valóság? Buddha azt mondta: „Van olyan világban élő családapa aki az élet felé tart. Van olyan világtól elzárkózott szerzetes aki a halál felé tart.”.

3. A Buddhizmus másik lényege az önsanyargatás.

Ez sem igaz.

4. A Nirváná jelentése: Végső, boldog teljes megsemmisülés, ahol a lélek is megsemmisül.

Ez sem igaz.

5. Buddha megvilágosodás felé vezető útja a három szenvedés meglátásával kezdődött. Ezek az öregség, a betegség, a halál.

Hogy történt valójában? ⁸Egy tavaszi napon apjával kisétáltak a palotából, és együtt megfigyeltek egy parasztot amint a földjét szántotta. Az ekevas kifordított egy gilisztát, amit egy madár magával ragadott. Az ifjú herceg elgondolkodva ült le egy fa árnyékába és döbbenten suttogta maga elé: Ó, hát minden élőlény egymás életére tör?”.

Lábjegyzet:

1 Budának hívták Attila testvérét. Fővárosunk egyik része Buda. Budának hívják az egyik várunkat is. Erről többet egy másik tanulmányomban írok.

2 Mag Úr -ról többet egy másik tanulmányomban írok. A magyar szó több dolgot hord magában.

3 Tehát Buddha volt például Srí Krisna, Ráma Krisna, Padmaszmbhava, Amida (Amitábha), Lao ce (Öreg mester. Valaki Öreg gyermeknek fordítja, mert ősz hajjal született. Bárhol utána jártam, ott Öreg mesternek volt fordítva).

Ha megfigyeljük Osho tanításait, akkor azt tapasztaljuk hogy ő Buddhát Gautam vagy Gautama Buddhának hívja. Nevük után a buddha szót mi is odatehetjük. Például Amida Buddha, Jézus Buddha. Jézus Buddháról kicsit bővebben. Osho azt mondta hogy Jézus tanult Kínában, Tibetben, Indiában, Egyiptomban. Tőle függetlenül Bakos Attila ír erről A Duna Evangéliuma című könyvében. Amikor befejezte e tanulmányi útját, akkor mondta azt hogy „Én és az atya egyek vagyunk”. És ha megfigyeljük a Bibliában ezen mondatát, akkor azt vesszük észre, hogy ezen mondatát csak később, tanításai közepette találjuk meg.

Jézus korából maradtak ránk olyan Buddha szobrok, melyeknek nyakában olyan lánc van, melynek medálja kereszt.

4 Részlet Helmut von Glasenapp Az öt világvallás című könyvének 75. oldalának első bekezdéséből. (Gondolat Kiadó – 1984)

5 A Szanszkritot egyes feltételezések szerint kb. 6000 évvel ezelőtt hozták létre. Ez egy indiai papi nyelv, a magyarból lett kifejlesztve. Másik neve Dévanagari. Déva: isteni, ragyogó, égi.

Nagari: Magyari. Érdekessége e szónak hogy végén az ’i’ valaminek a meghatározását jelöli, pl. Pécs – pécsi, Szeged – szegedi. Ezt a nyelvtani szabályt több tízezer éve használja a Magyar.

Voltak törzsek hol a szó végén ez estben e-t használtak. Mi vezetett e nyelv megalkotásához?

A kérdésem az: Hogy állunk a magyar sokaságában tanított első magyar írásos emlékkel?

6 A páli nyelv a szanszkritból ered. Gautama Buddha páliul beszélt és e nyelven jegyezték le tanításait.

7 Több szkíta törzs volt. Gautama Buddha a Szaka-szkíta törzs királyi szülöttje.

A görögök mondták az egy nyelvet beszélőkre hogy szkíta. A szanszkritban a szkíta szó barátot jelent. Érdekesség az hogy a szanszkritban megtalálható még Bharat-ként.

A szkítáktól erednek a pártusok. Pártosnak, Pártának is nevezték őket. Gondoljunk az elpártolt szóra. Ugyan olyan szkíták voltak mint maguk a szkíták. Érdekes hogy a Bhagavad-gítában több helyen olvashatjuk hogy Krisna Ardzsunát Pártának szólítja. Jézus is Pártus volt.

Olvassa el az érdeklődő a Pártusokkal kapcsolatban Ezékiel könyvét.

Bhagavad-gíta: Magasztos szózata, Magasztos éneke. Vallásbölcseleti mű. A Mahabháráta hőseposz legfőbb része. A Mahabháráta a Hold Nemzettsége azaz Pándu király utódai, Bharata leszármazottainak története. (A Barát. A névelőt szokás volt a magyarban a szó végére rakni.).

Krisna: Istenként tartják számon, Visnu isten inkarnációja.

Ardzsuna: Úrhoni (Ar Dzsuna – Úr Honi). Indra az anyagi világ istene és Prita közös gyermeke. Tulajdonképpen félisten. Ezért Úrhoni.

Ezekről többet egy másik tanulmányomban írok majd.

8 Részlet Buddha élete és tanítása című könyv 8. oldal 1. bekezdéséből (Pátria Könyvek – 1989).

Istenek tanácskozás

¹Utolsó megtestesülése előtt Shakya² hosszú ideig Tushitában³, az istenek egyik egében lakott. Ide korábbi erkölcsi érdemei miatt jutott fel, főképpen azért, mert már akkor tökéletesítette magát a hat transzcendentális erényben. Nevezetesen a könyörületességben, az erkölcsiségben, a türelemben, az erélyességben, az elmélkedésben, és a bölcsességben.

Előtte Kashyapa testesült meg, hogy Buddha legyen. Megtestesülése előtt Shakyát választotta helyettesének, azaz ő lett az istenek tanítója.

Mikor az istenek ünnepséget tartottak, Shakya bejelentette hogy ő is meg akar testesülni. Erről őt le akarták beszélni, mert a Földön sok volt az ateista tanító. Nem sikerült őt lebeszélni. Az istenek tanakodtak hogy hol testesüljön meg Shakya . Abban tudtak csak megállapodni, hogy Indiában testesül meg. Több nemzettség és család jött szóba:

-Ujjayaniban Hasztinapura (a Pándava nemzettség)

- Kaushambiban Mathura, Vaishali vagy Prayaga

- Koszalában Rajagriga, Shravaszti és Badzsa Raja.

Nem tudták megegyezni, ezért megkérdezték Shakyát. Ő azt mondta hogy Shudhodana, a Shakya nemzettség királyának házában, aki Kapilavasztuban lakik. Mégpedig családjának tiszta erkölcse, mind nagy híre miatt, és azért is mert ő az ősi egyetemes uralkodók leszármazottja.

Mielőtt Shakya elhagyta volna Tushitát, Maitreyát bízta meg helytartónak.

Lábjegyzet:

1 Tanulmányomnak e fejezetét Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanításai című könyv 96, 97, 98 és 117-118 oldalán találhatóakból válogattam. A könyv tartalmazza Kőrösi Csoma Sándor életét és munkásságát is tartalmazza. (Filum Kiadó).

2 Kőrösi Csoma Sándor írásaiban Gautama Buddhát letestesülése előtt is Shakyaként, azaz Szákjaként említi.

3 Az elégedett istenségek (déva) mennyországa. Lakói már csak egy alkalommal születnek földi világba. Itt időznek idejük elkövetkezésére várva az eljövendő Buddhák (pl, Maitreya).

Déva: az istenek neve. Férfi istenek a dévák, istennők a dévik. Vannak esetek amikor az istennőkre is a déva kifejezést használják. A Suméroknál Din-Gir –nek, azaz Tündérnek (tün-dér, a hasonlóság igen szembetűnő) hívják. Erről kicsit bővebben egy másik tanulmányomban fogok írni.

Maitreya: azt jelenti hogy Szeretetteljes. Az eljövendő világkorszak Buddhája. A tibeti buddhizmusban (lámaizmus) kultusz igen elterjedt , és Tsong-khapa neki szentelte az általa alapított kolostorok közül az elsőt.

A magyarországi Buddhista Misszióáltal képviselt Árja-Maitreja-Mandala Vadzsrajána rend is az „Eljövendő Világtanító” kultuszának ápolója.

Tsong-khapa: „Hagymásvölgy szülöttje” (1357-1419) a tibeti buddhizmus nagy reformátora, a Gelugpa iskola alapítója. Fő művei a Lam-rím Chenmo (Az Út Fokozatainak ismertetése) és a Ngag-rím Chenmo (A Titkos mantrára vonatkozó Nagy Értekezés).

Szüleiről röviden

Több forrásból kellett összeírnom e dolgot hogy teljesebb képet mutasson. Édesanyjáról több leírást találtam. Ezáltal megint szembesültem a magyarok anyajogú társadalmával.

Édesapja Suddhodana Gotama, a szkíták egyik királya. Leszármazottja volt az Okkákáknak, kik magukat Gotamáknak nevezik. Suddhodana Kapilavasztut tette meg székvárosának, hatalmas palotát építetett, béke és boldogság kísérte uralkodását.

Édesanyja Maya Dévi, Suddhodana nagybátyjának lánya. Suddhodana nagybátyja egy másik szkíta törzs királya volt. Majáról azt írják hogy csodálatosan szép és szíve tiszta, csodálatosan bölcs és erényes.

Suddhodana és Maya házassága húsz évig gyermektelen volt.

Maya egyszer egy ünnep alkalmából önmegtartóztatásra tett fogadalmat, és arra kérte férjét, hogy ne közeledjék hozzá szerelmi vágyával. Másnap éjszaka bekövetkezett a csodálatos fogantatás. Maya Gautamával tíz hónapig volt terhes. Hét nappal a szülés után meghalt. Buddhista felfogás szerint azért, mert azt a drága edényt, amely Buddhát születése előtt magában zárta, nem volt szabad világi célra felhasználni.

Általában ez esetben a Mayát y-nal írják. Van a leírásokban szó egy Káma Déva nevezetű istennőről, kinek egyik neve Maja Dévi. Ez esetben általában j-vel írják.

Nem tudom hogy mi függvénye az hogy minek függvénye az hogy általában ’j’ vagy ’y’.

Káma: érzék kielégítés, vágy, szerelem, kéj.

Káma Déva többi neve: Élvezetek istene, Halál ura, Mára.

Mára: Gyilkos, Romboló. A halál és a gonosz megszemélyesítője; a 6. menny, a vágyak szférájának ura.

Buddhista irodalmakban megtaláljuk Sátán vagy Ördög néven is.

Születésének ideje, helye, körülményei, névadása

Születése időpontjáról nem tudunk biztosat mondani. Egy biztos. A kutatások szerint Jézus Buddha ie. 7-ben született. Gautama Buddha azt mondta hogy ötszáz évvel halálom után újra megszületek. Erről egy másik tanulmányomban fogok írni.

¹Az erdei patkány év negyedik holdjának 15. napján.

²Ez a nevezetes nap április nyolcadik napja volt.

Kőrösi Csoma Sándor azt irta, hogy születési helyét a források különböző helyre teszik. Több irodalmat átolvastam, mindegyik Lumbini³ kertjébe vagy ligetébe helyezi.

⁴Maya Dévi megszüli Boddhiszattwát, azaz gyermeket, éppen akkor, amikor Lumbini kertjében, azaz ligetében tartózkodott, ahova nagy kísérettel felüdülés céljából ment volt el. A gyermek jobb oldalán jött ki, amint ő, álló helyzetben erősen belekapaszkodott egy fának ágába. Indra, valamint a többi félisten segédkezett neki.

⁵Lumbini közelében volt egy gyönyörűséges liget, amely midőn Máyá Deví arra utazott virágokba öltözötten madarak énekétől volt hangos. A királyné kiszállt aranyos hintójából és belépett a ligetbe. Midőn azonban a tér közepén álló Sál-fa alá érkezett, érezte, hogy eljött a várva várt perc. A királynő megragadta a Sál-fa egyik ágát, kísérői fátylat borítottak rá és visszavonultak. Brahmá⁶ négy angyala jelent meg, kik aranyhálóba fogták fel az anyja oldalából kilépő kisdedet.

⁷A királyné a szokásnak megfelelően a szülés közeledtére visszavonult szülei otthonába. Gyönyörű tavaszi napfény ragyogta be a vidéket, és útközben megállott pihenni a Lumbini ligetben. Közben mindenütt Ashoka virágok pompáztak. A királynő gyönyörködve nyújtotta kezét egy ág után, és az üde ligetben egy fiúgyermeket hozott a világra. Ég és föld megörvendezetek, az egész mindenség gyönyörködött a királyné és az ifjú herceg dicsőségében.

Ha jól megfigyeljük a három idézetet, akkor észrevesszük az égiek (a dévák) jelen voltak születésénél.

A királyi gyermek szanszkritül Gautama Sziddhárta, páliul Gotama Szidatta nevet kapta. Azért Gotama, mert családja a védikus tanítómestertől, Gotamától származtatta magát.

A Sziddhárta szónak több jelentése van. A szó értelmét tekintve azt jelenti hogy „beteljesedett”. További jelentései: „aki elérte célját”, „minden kívánság beteljesedett”.

A királyi család sokáig gyermektelen volt. Fiúgyermek kellett az utódláshoz. Ez beteljesedett.

Lábjegyzet:

1 Kőrrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai 100. oldal, 1. bekezdés, 1. sor.

2 Buddha élete és tanítása 7. oldal, 1. bekezdés, utolsó mondat.

3 A négy szenthely egyike. Gautama szülőhelye a Szkíta birodalom fővárosa (Kapilavasztu) szomszédságában.

A három másik szenthely:

- Bodh-Gaya: ahol Gautama elérte a megvilágosulást. Mint a hinduizmus székhelye: Gaja.

- Kushinagara vagy Kushinara: ahol Gautama Buddha megvalósította a Parinirvánát.

- Sarnat: város Benares közelében, ahol Gautama Buddha első tanbeszédét tartotta, ahogy a buddhista iratok említik „forgásba hozta a Tan Kerekét”

Parinirvana: „Tökéletes kialvás” a Nirváná szinonímája.

4 Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai 100. oldal, 1. bekezdés, 2-8. sor.

5 Dr. Hetényi Ernő: Buddha Dharma Sangha 10. oldal, 4-5. bekezdés (Anno-Kiadó – 1994).

6 Nagyon röviden így néz ki:

Trimurti: az egy isten három személye, a Háromság

Első személye: Brahmá, a Kozmosz teremtője

Második személye: Visnu, a Lét fenntartója

Harmadik személye: Síva, a pusztítva megújító.

7 Buddha élete és tanítása 6. oldal lap alja, 7. oldal lap teteje.

Szökésének okai, körülményei

Erről is több írás található. Minden ezzel kapcsolatos írásnak az a lényege hogy világi örömök mulandóak. Természetesen mindegyik írásban vannak közös pontok. Ilyen az öregség, betegség, halál meglátása; Gautama kedvenc lova; Gautama kocsihajtója; Királyi öltözékének koldos ruhára való lecserélése; 29 éves korában hagyta el a palotát. A következő történeteket direkt nem vontam össze, mert például valahol valahol olyan párbeszéd van amit más írásban nem találtam meg. Úgy érzem hogy meg kell tudni mindenkinek ezen történeteket.

¹Sakhya 29 évet töltött apja mellett és ez után a vallásnak akarja szentelni életét. Szekerén üdülőligetébe hajtatott. Különböző időközökben egy öregembert, egy beteget, egy halottat, végül egy embert látott papi ruhában. A látottakról kocsisával elbeszélgetett, és utána elelmélkedett. Ezután egy falut keresett fel, és látta a földművelők nyomorúságos helyzetét. Ismét elelmélkedett egy jambu-fa árnyékában, az árnyék nem változtatta meg helyét. Hazafelé tartott és az önként felajánlkozó kincseket elutasította. Apja és rokonai nem akarták hogy elmenjen. Éjfélkor felült „Dícséretreméltó” nevű lovára és hat mérföldet lovagolt, utána lovát hazaküldte szolgájával. Kardjával levágta haját, királyi ruháját koldusruhára váltotta, melyet Indra ajándékozott neki.

²Arra gondolt hogy a fiatalság és a kincsek mit sem érnek számára. Felismerte az öregedést, a betegséget, a halált, és hogy ezek elől nem lehet elmenekülni, és hogy az ember mégis e három dologgal van elfoglalva. Az ifjúság, az egészség, a lét gőgjét el kell vetnünk. Az élet értelme túlmutat minden emberi szenvedésen. Aki ezt felismeri az jár a helyes úton.

29 éves korára megszületet Rahula nevezetű fia. Ekkorra gyötrelmei már elhatalmasodtak benne, elege lett a világi életből.

Egyik éjszaka kedvenc lován, a hófehér Kanthakán elhagyta a palotát kocsihajtója Chandaka társaságában.

Gyötrelmei folytatódtak, egy hang állandóan azt mondta „Térj vissza a palotába, és keress valamely más megoldást, ekkor az egész világ a tiéd lesz”. De Gautama felismerte hogy akkor nem találna megolsást, és elhallgatatta a hangot. Fejét leborotválta és koldulócsészével elindult dél felé.

Ebben a történetben nincs szó kikocsikázásról. Miért?

³Az elmés történetet, amely eredetileg nem Gautamáról, hanem egyik mitikus elődjéről szólt, Indiából kiindulva diadalmenetben bejárta az egész civilizált világot, és nem csak a Távol-Keleten toborzott a mindenütt hívőket a Tökéletes megváltás tanára, hanem keresztény álöltözetben Nyugaton is közkedveltségre tett szert. A legenda Jozafát királyfiról szól (az indiai „bódhiszattváról” származó, már az Ószövetségben is előforduló név romlott alakja), akit Szent Barlám megnyer a keresztény vallásnak, felhasználja a kocsikázás buddhista motívumát, így Buddha egy véletlen révén a római egyház egyik szentjévé lett, akinek még relikviáit is mutogatták különböző helyeken.

Szerintem Gautama igen éles szemű volt, nem volt szükség a kocsikázásra. Gondoljunk bele például hogy apja idősebb volt és megszülettett a fia. Fiatalok idősebbek voltak egy helyen.

A Bibliában nagyon sok és még annál is több dolog van amit az úgynevezett Keresztény Szent Egyház magáénak tudhat, mert már elődeik átlopták tőlünk, ezeket átdolgozták, később bekerült a Bibliába.

A Bibliát is a Keresztény Szent Egyház átdolgozta (látsd a Vatikáni Zsinatokat), hogy az embereket lelkileg, szellemileg, pszichológiailag és ezáltal vagyonukat magáénak tudhassa a mai napig.

Régóta az olyan ember a jó az irányításnak, a kormánynak (ki hogy nevezi), aki jó memóriával rendelkezik, nem gondolkodik, tulajdonképpen kiválóan alkalmazható céljaik eléréséhez.

Aki pedig jó memóriával rendelkezik, önálló, gondolkodó, azt az embert vagy megölik, vagy látsd Ronald Davis Laing Bölcsek Balgák Bolondok című könyvében leírtakat. Előfordul például olyan is hogy egy nem gondolkodó ember valamilyen módon rátör egy gondolkodó emberre.

⁴Gautama visszagondolt fényűző életére, akkor volt 29 éves. Tisztában volt azzal hogy őt is eléri az öregség, a betegség, a halál. Így tette fel magának a kérdést: „Van, ami mentes a bajoktól: az öregségtől, a betegségtől, a haláltól, s ha igen, mi az, és hogyan érhető el?”. Gautama többször kikocsizott. Gautama előtt négy kikocsizása alkalmával egy isten jelent meg neki más alakban, öregemberként, betegként, halottként, aszkétaként. Ezzel a mulandóság és a világ megtagadásának gondolata volt eszében.

Mikor negyedszerre is hazatért, fia, Ráhula megszületett. Ő akkor is aszkéta akart lenni, még az nap este elment. Távozása előtt bement feleségéhez, aki aludt a karjában lévő gyermekkel együtt. Senkitől sem búcsúzott el. Kocsihajtójának, Csándaka kíséretében három országon keresztülmentek, elérték az Anavamá folyót. Itt levágta haját, királyi ruháját koldusi ruhára cserélte. Csndakát hazaküldte hogy számoljon be hozzátartozóinak hollétéről. Hűséges lova, Kanthaka nem élte túl az elválást, egy menyei világban istenként született újjá.

⁵Sziddhárthának mindene meg volt, 29 éves volt mikor fia, Ráhula megszületett. Sziddhártha mégis kiváncsi volt a kinti világra. Suddhodanaezt elintézte, de megparancsolta hogy mindenféle fogyatékost tüntessenek el szem elől. Ez kudarcot vallott, mert gyorsan egymás utáni három kikocsizáskor megjelent neki az öregség, a betegség, a halál. Nyílván ekkor szembesült azzal a ténnyel hogy rá is ez vár. Negyedik kikocsizásakor találkozott egy szádhuval⁶. Ez a hajléktalan koldus sajátos nyugalmat árasztott, a tűrés nemességét, ami azt éreztette Sziddhárthával hogy az aszkéta megbékélt az öregség, a betegség, a halál gondolatával. Sziddhártha addigi életével felhagyott. Lenyírta dús, hollófekete haját, ruháját aszkétaruhára cserélte és aszkétaként kezdte járni a világot.

⁷Ez a történet java részt úgy zajlott ahogy a többi. De így folytatódik:

Siddhattha meglátott egy öregembert, megkérdezte Channát hogy ki ez az ember. Channa azt felelte hogy ez egy öregember, teste fonnyadt, eltűnt belőle az erő. Siddhattha megdöbbent és arra gondolt hogy rá is ez vár. Később meglátott egy beteg embert. Újból jött az előző kérdés. A válasz az volt hogy ez az ember beteg, testét alkotó elemek nincsenek egyensúlyban, minden ember ki van téve ennek. Később meglátott egy testet, amit négy ember vitt. Újból fellett téve a kérdés. Válasz az volt hogy ez egy halott, az élet eltávozott belőle, a négy ember hozzátartozója volt. Siddhattha azt kérdezte Channától hogy ez az egyetlen halott? Channa azt felelte hogy egyszer minden ember meghal.

Siddhattha nagyon szomorú lett. Azon az éjszaka Siddhattha a nagy Jambu-fa alatt elmélkedett a látottakon. Ekkor megjelent neki egy bölcs, hosszasan elbeszélgettek.

Beszélgetésük a következők is elhangzottak:

A herceg azt mondta: „Eljött az ideje hogy elszakítsak minden köteléket, melyek megakadályoznak abban hogy tökéletes fölismerésre jussak. Itt az idő, hogy otthontalanságba vonuljak, és rálépjek ama ösvényre, amely a megváltáshoz vezet.

A herceg ezt a választ kapta: „Valóban eljött a pillanat, eljött az idő, hogy az ösvényre lépjél. Menj tehát Siddhattha és teljesítsd fogadalmadat. Tudd meg hogy Boddhisatta⁸ vagy, egy eljövendő Buddha, aki arra hivatott, hogy világosságot adjon a világoknak”. Később a bölcs így folytatta: „Egy Buddha leszel, mester és urunk. Te fogod a lényeket a szenvedés vadonából kivezetni”.

Itt találkozhattunk a védikus irodalmak egyik lényegével, a fény elhozásával. Megjegyzem hogy Jézus Buddha is a védikus irodalmak egyik megnyilvánítója. A későbbiekben kiderül hogy miért.

A herceg ezután visszament a palotába hogy utoljára megnézze feleségét, gyermekét. Gyermekét karjába vette, megcsókolta homlokát, erre mindketten felébredtek. Az elválás fájdalmas volt.

Felült Kanthaka nevű lovára és elhagyta a palotát. A bejáratnál Mára tályékoztatta hogy ne menjen el, hiszen nem sokára ő lesz a világ királya. A herceget a királyság nem érdekelte. Kocsihajtója, Channa elkísérte. A herceg levágta hullámos haját, ruháját koldusruhára cserélte, lovát Channával visszaküldette, ő pedig egyedül folytatta útját kezében alamizsnás szilkével.

Természetesen ezzel kapcsolatban is vannak még történetek. Találkoztam olyan történettel is ahol Gautama ifjusági bálba hajtatott, és akkor találkozott a három szenvedéssel, ezután hagyott fel a királyi élettel.

Lábjegyzet:

1 Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai 104-106. oldal.

2 Buddha élete és tanítása 9, 10. oldal.

3 Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás 80. oldal lap alja.

4 Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás 80. oldal; 81. oldal 1. bekezdés.

5 John Snelling: Kelettől nyugatig Tárgyilagosan a buddhista tanításról 25. oldal 2-3. bekezdés, 26. lap teteje (Édesvíz Kiadó-1996).

6 Szádu: szent ember, célhoz jutó, lemondást gyakorló szerzetes vagy világi személy.

7 Dr. hetényi Ernő: Buddha Dharma Sangha 13; 14; 16; 19; oldal és a 20. oldal 1. bekezdés.

8 A Boddhisatta fogalmat Gautama Buddha tanításainál ismertetem.

Gautama tanulóévei

Sokan úgy tudják és iskolákban úgy tanítják hogy amikor Gautama elhagyta a világi életet akkor egyből aszketikus életet élt. Ez nem igaz. Gautama a világi élet elhagyása után több mesternél tanult, és amikor felhagyott felhagyott azzal hogy mestereknél tanuljon, azután sanyargatta magát hat évig. A Helyreigazítás című részben említettem hogy a magyarországi iskolák sokaságában Azt tanítják hogy a buddhizmus egyik fő eleme az önsanyargatás. Ebben a részben tisztázom hogy ez miért nem igaz.

¹Rajagriha elhagyása után először egy Bhagava nevezetű remetétől tanult aszketikus gyakorlatokat. Utána elment a hegyekbe felkeresni két bölcset, először Árada Kalámát utána Udraka (Rudraka) Rámaputrát. Ők az elmélyedésen keresztül akarták elérni a Nirvánát, valószínüleg az upanisadi² jóga³ formájáról van szó. Gautamának azok nem voltak megfelelő tanok, mert úgy találta hogy csak átmeneti lépcsőfokok az igazsághoz vezető úton, és nem maga az igazság. Magadhába vándorolt és Uruvilva (Uruvela) erdelyében élt aszketikus életet a Nairanjana (Neránjara) folyó partján. Ez a hely lakott terület volt, bővelkedett tavakkal, füves, fás területekkel. Gautamának tetszett ez a hely. Van írás ami szerint hat hónapig, van olyan írás ami szerint hat évig volt itt. Gautama önsanyargatása nem olyan volt mint másoké. Mások míg aszketikus életet gyakoroltak, saját értelmüket nem gyakorolták Gautama sz aszketizmust összekapcsolta az elmélkedéssel, személélődéssel, bűnbánatot gyakorolt, így akarta kierőszakolni a megvilágosodást. Azzal a gondolattal ösztökélte magát hogy: „Soha nem volt, a jelenben sincs, és a jövőben sem lesz olyan aszkéta, aki őszintébben törekedett vagy törekedni fog, mint ahogyan én teszem”. Később rájött hogy az éhezés veszélyes lehet észbeli képességeire, elhatározta hogy fenntartására a szükségesnek megfelelően táplálkozik. Megfürdött a folyóban és tejlevest evett, amit két nő kínált fel neki. Van olyan írás ami szerint a szomszédos falu vezetőjének lányai; más írás szerint ahol Gautama vezekelt, abból a faluból való lány, kinek neve „Jószületésű”, mézes tejjel kínálta meg. Arról a környékről a források még tíz fiatal nő nevét említik, akik gyakran meglátogatták Gautamát, elkészítették ételét, miután ismét rendszeresen kezdett táplálkozni.

Találkoztam olyan történettel, ami szerint Gautamának egy fiatal nő kínált rizst és tejet. Gautama evett a rizsből és ivott a tejből.

Én ezt tartom a legvalószínűbb történetnek. Gondoljunk bele! Viszonylag nem olyan régen még mit csinált az a szoptatós anya akinek nem volt teje? Még nem volt olyan hogy elment a gyógyszertárba és vett egy doboz E betűs anyagot tartalmazó úgynevezett tápszert. Régen azt csinálta ilyenkor az anya hogy felforralt kecsketejet és elpépesítette benne a már előzőleg megfőtt rizst. Azért kecsketejet, mert az nem olyan erős mint a tehéntej. A mai anyák sokasága igen érdekes. Hallgatnak az orvosokra és drága pénzért megveszik a sok E betűs anyagot tartalmazó úgynevezett tápszert. Az anyák inkább hallgatnának a régi korok emlékeire.

Gautama ezután megpróbál tisztán szellemi úton célhoz érni. Saját tapasztalata által kijelenti a papoknak, hogy nem az aszketizmus juttat el a felszabaduláshoz, hanem az észnek helyes alkalmazása a meditációban.

Következzenek történetek hozzászólásaimmal együtt:

⁴Előbb szélsőséges önsanyargatással kísérletezett, töviseken aludt, a déli nap hevével perzseltette magát, az éjszaka hidegében didergett, böjtölt és gyötörte testét abban a reményben, hogy minden vágyat kiölhet magából”.

Az idézet szerint Gautama már az elején rájött hogy valamit rosszul csinál.

⁵A Bóddhisatta hat éve végezte önsanyargató gyakorlatait és nyomta el testének kívánságait. Végül már annyira ment, hogy naponként csupán egy búzaszemet vett magához táplálékul.

Az írások szerint Gautamát elhagyta a hozzá csatlakozó öt aszkéta, akik tanítványai voltak. Ezen idézet szerint még evett aszketizmusának idején.

Aszkéta ideje alatt meglátogatta Már, a gonosz. Röviden a párbeszéd:

Mára azt kérdezte Gautamától hogy miért nem él rendesen.

Gautama azt mondta hogy inkább meghal mint legyőzve éljen.

Mára azt mondta hogy „hét éve figyelem a Tathágatát, de nem találok benne hibát”.

Gondoljunk bele mikor Jézus böjtölt, a Sátán megkérdezte tőle hogy miért nem változtatod a követ kenyérré. Mára mindenáron elakarta téríteni céljától Gautamát. Logikátlannak találom hogy az írásokban Gautamát megvilágosodás előtt Szákjamuninak, Tatágatának, Bódhiszatvának nevzik.

Boddhisatta olyanná vált, mint egy száraz ág. Híre bejárta a messzi környéket, és a nép összegyülekezett, hogy áldását kérje.

Ez az idézet is bizonyítja hogy Gautama miközben aszkéta életmódot folytatott, értelmét elmélkedéssel gyakorolta és nem engedte hogy gondolataio elkalandozzanak.

Fölkelt tehát és megfürdött a Neránjara folyóban, de midőn kiakart lépni a vízből, a gyengeségtől megszédült. Egy fa ágába kapaszkodott és így hagyta el a folyót. A gyöngeség ismét elhatalmasodott rajta, és néhány lépés után összeeset. Az öt bhikkhu (koldus, tanítvány) azt hitte, hogy meghalt. Nem messze lakott egy állattenyésztő, akinek legidősebb leánya Nandá véletlenül megláta az ájult szentet. Föléjehajolt és tejet kínált neki, ami a magához térő Boddhisattha elfogadott.

Gautama megfulladhatot volna ha nincs ott a faág. Most már teljes volt neki a kép. Majdne meghalt és tudta hogy feleslegesen. És véletlen e hogy bármelyik történetet megnézzük ezzel kapcsolatban, mindig megtaláljuk a tej felkínálását? Miért nem kínált fel valaki neki zöldséget vagy gyümölcsöt? Tudjuk azt hogy az emlősöknek születésük után nélkülözhetetlen a tej egy ideig. Bár ha az ember idős korában is iszik tejet, legyen az kecske vagy tehéntej, egészségére válik. Ismétlem, tejet és nem a boltokban kapható tejízű vegyszerezett vizet.

A történet azzal folytatódik tovább hogy:

Midőn a Boddhisattha látta hogy az öt bhikkhu elfordul tőle, szomorúság fogta el. Fájt neki hogy a tanítványok nem bíznak benne és elfogta az egyedüllét érzése.

Tehát akkor a buddhizmus egyik fő alktóeleme a magányban élés?

Ezek az idézetek és hozzászólásaim arra szolgálnak, hogy bizonyítékul legyenek arra, hogy Magyarországon az Oktatásügyi Minisztérium által tanítatott dolgokkal –amit általában a tanárok előszeretettel meg tartanak- is Magyarország ellen merényletek sokasága van elkövetve. Egy nemzetet úgy lehet hosszú idő alatt, de igen sikeresen leigázni, ha a leigázó nép meghamisítja történelmét és elferdítik a vallását a leigázott népnek.

Én ezzel nem azt állítom hogy a magyarok vallása a Gautama Buddha követése. Gautama Buddha tanításainak lényege az, hogy dobd el az egódat, azaz az én-t, és kövesd a saját Belső Fényedet, ez fog téged a megvilágosodáshoz elvinni.

A Belső Fény a Taoban⁶ Erény, a Krisnásoknál Önvaló (Átman)⁷, a hinduknál hívják még dzsívának⁸ azaz léleknek, a Neuro Lingvisztikai Programozás⁹ Spirituális szintnek¹⁰.

Osho Buddha a meditációról nagyon sokat tanított. A meditáció jelentését több szempontból tanította. Egyszer azt mondta hogy a meditáció emlékezés.

¹¹Csak arra figyelj, hogy ki vagy. Nem szabad hogy ezt elfelejtsd. A hinduk ezt hívják ön-emlékezetnek, Gurdjieff ön-emlékezésnek, Krisnamurti pedig tudatosságnak.

Erről egy történet jut eszembe, akinek van füle a hallásra, hallja:

Egyszer egy keresztény pap megszólított egy Zen¹² mestert, és azt mondta neki: „Boldogok az irgalmasak, mert ők irgalmasságot nyernek”. A mester azt mondta: „Nyílvánvaló hogy ezt csak egy Buddha mondhatta”. A pap zavarba esett és azt mondta: „Ezt jézus mondta”. A mester erre azt mondta: „Én nem tudom hogy ki az a Jézus, de ezek szerint biztos hogy ő egy Buddha”. Bárhonnan is kóstolsz bele az óceánba, ugyan azt a sós ízt fogod érezni.

Lábjegyzet:

1 A most következő kis részt több forrásból raktam össze:

-Kőrösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanításai 106. oldal; 107. oldal lap teteje; 121-122. oldal; 123. oldal lap teteje

-Buddha élete és tanítása 10. oldal lap közepétől 11. oldal lap közepéig

-Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás 81. oldal utolsó bekezdése.

2 Upanisad: a védák filozófiai része, 108 van belőlük. E műcsoport a védákhoz fűzött bölcseleti és misztikai szövegek.

Jelenti még: melléülés; a tanítás meghallgatása a guru lábainál ülve.

Guru: szószerint szigorú; lelki tanítómester; (szellemi) vezető tanító; szülő; világi nevelő, lelki irányító.

3 Jóga: összekapcolódás a legfelsőbbel. Fordítható még: összekapcsolódás, meditáció, odaadó szolgálat, iga, a kozmikus tudat megvalósítása.

A jóga tartalmaz különböző testtartásokat, légzéstechnikákat, mozdulatsorokat. Több jógairányzat van.

4 John Snelling: Kelettől nyugatig 27. oldal lap közepe.

5 Dr. Hetényi Ernő: Buddha Dharma Sangha 26. és 28. oldal.

6 Tao. E fogalmat valójában nem tudjuk teljes mértékben helyesen lefordítani. A kínai filozófusok se tudják elmagyarázni hogy mi is az. Tudom hogy tanulmányom nem a Taoról szól, de a Fény miatt ki kell rá térnem egy kicsit.

Lao ce a Tao te King című művében azt találjuk hogy „Ami megnevezhető az mulandó, ami megnevezhetetlen az örök. A Tao ezért örök”. A Tao te Kinget Út és Erénynek fordítjuk. Tao te King egy teljes filozófiai rendszer gyűjteménye. A Tao–t fordíttatják Útnak, Világtörvénynek, köze van hozzá, de így nem igaz!

A sumér (azaz Szem Úr- erről a fogalomról egy másik tanulmányomban fogok írni) nyelvben „AZ”. A sumér mondta azt is hogy Íz-Ten, azaz Isten vagy fordíthatjuk Ős Tannak is.

„ Az” maga a „Lét”, tehát nem létezik, mert a létezés már funkció, melynek előfeltétele a „Lét”. A hindu bölcselet „Brahman”-nak mondja. Hogy mi köze van „Az”-nak, „Íz-Ten”-nek, a már említett „Trimurti”-nak és a „Tao”-nak egymáshoz?

Ha érdekli az olvasót, akkor járjon utána. Egy kis segítséget adok: Badiny Jós Ferenc: Jézus király a pártus herceg, Bhagavad-gítá Bevezető része. Lehet hogy meg van máshol is. Hívják „Oknélküli Ősok”-nak is. Valahol a Tao te King-ben Lao ce ezt mondja „Az út, mely szóba-fogható nem az öröktől-való; a szó mely rája-mondható, nem az örök szó.”, olvasható Weörös Sándor fordításában. Továbbá: „Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is”. Stb. Stb. Stb. Az „üresség” mely a „teljességet” hordozza, az „elég” ismerése.

Csuang ce bölcsessége című könyv 10. oldalán ezt olvashatjuk: „Minden ebből származik, előtte semmi sincs, a mindenség mintegy a Taoból bomlik ki –ismét európai fogalommal élve- az „Ős Egy”, amelyből az ellentétek és a sokszerűség világa származik”.

A Isopanisad (Ős Upanisad) első verse így hangzik: „Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes, és mivel maradéktalanul tökéletes, mindabban, ami Belőle kiárad –s így ebben a mulandó világban is-, minden meg van ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. Bármit hozzon létre a Teljes Egész, az önmagában is teljes. Ő a Teljes Egész, ezért bár számtalan hiánytalan egész árad ki Belőle, megmarad teljes egésznek.

„Ha egy ember elkezdi megkeresni önmagát, akkor a végén rájön hogy a kereső és a kersendő ugyan az. A kereső az utat , amelyet bejár, saját maga”. Így hangzott Osho Buddha szava leegyszerűsítve.

Nézzük meg a Led Zeppelin együttesnek a Dal ugyan az marad című filmjét. Egy ember egy helyen felfelé törekszik. A csúcson egy ember egy lámpást tart. Amikor az ember felér, kiderül hogy a felfelé törekvő és a lámpást tartó ugyan az. Mindenki vesse össze a felfelé törekvőt, a lámpást tartót és a fényt.

Egy érdekesség. A Tao ugyan azt jelenti mint az Ige. János evangéliumának a legelején van egy értékes információ az Igéről. János evangéliuma eredetileg gnoszticista evangélium. Gnosis görög szó, azt jelenti, Tudás. Hogy e evangélium hogyan kerülhetett be a Bibliába? Az érdeklődő olvassa el a Jézus király a pártus herceg című könyvet. Jöjjenek most idézetek az evangélium elejéről: Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala az Istennél és az Isten vala az Ige. Ez kezdetben az Istennél vala. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett. Ő benne vala az élet és az élet vala az emberek világossága. És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadja be azt. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.

Vesse össze az olvasó az Isopanisadból leírtakat a fenti idézetekkel!

Két dolog. E két dolgot ne feledjük:

1. Akinek van füle a hallásra, hallja.

2. Bárhonnan is kóstolsz bele az óceánba, ugyan azt a sós ízt fogod érezni.

Osho Buddha nagyon jól mondta. Krisna nem volt krisnás, Buddha nem volt Buddhista, Jézus nem volt keresztény, Mohamed nem volt mohamedán. Akkor te kit akarsz követni? Mindegyik a saját belső fényét követte. Kövesd te is a saját belső fényedet.

7 Átman: az önvaló (de néha utalhat a testre vagy az érzékekre is). Az igazi én (tehát Én), az Abszolút Tudat, amely azonos Brahmannal. A buddhizmus tagadja az Átmant.

8 Dzsíva: (dzsivatma) a lélek vagyis az atomnyi élőlény. A halandó, a testet öltött önvaló, az újraszületésnek alávetett ember.

9 Neuro Lingvisztikai Programozás (NLP): több jelentése is van e rendszernek. Több irányból is megközelíthetjük, ugyan úgy mint Osho Buddha a meditációt.

Olyasfélét jelent gyakorlati értelemben hogy „idegi úton való nyelvi visszacsatolás”. Azt írtam hogy nyelvi visszacsatolás. Itt nem csak a hallható kommunikációt kell érteni.

10 Spirituális szint: ez a legbelsőnk. „Gregory Bateson munkássága alapján Robert Dilts kifejlesztett egy másik modellt is, amely szintén segítséget jelent a tanulással és a változtatással kapcsolatos gondolatainkban.”. Olvasható Joseph O’ Connor: NLP kézikönyv Gyakorlati útmutató kívánt eredményeink eléréséhez 42. oldal első két sor (Bioenergetic Kft - 2002).

11 Osho könyvek. Mi a meditáció? 37. oldal 1. bekezdés (Leela Alapítvány – 1992).