Tengerpart, ősi kincsek, vadregényes túrák, felhők feletti magasság, lagúnák, gyógyító homok, mangó-, papaja-, marakuja- és banánültetvények… és arany! Ráadásul még egy magyar zászlót is szereztek magunknak a pariacotóiak, amit nemrégiben ünnepélyesen fel is húztak a főtéren…

EZT A TÖBB EZER ÉVES FEKETE TÁBLÁCSKÁT DRÁGAKÖVEKKEL ÉS ÉKSZEREKKEL KIRAKVA EGY FIÚCSKA AZ ÁGYA ALATT EGY MŰANYAG SZATYORBAN TARTJA…

Pariacoto, a kincsek birodalmának „fővárosa”, egy pár ezres lélekszámú kis település Peru középső részén, a Csendes-óceán fehér homokos strandjától mintegy félórára, az Andokban. 120 négyzetkilométeres tartományával már közigazgatásilag sem lebecsülendő, az pedig, hogy mi található ebben a kis birodalomban, egyszerűen elképesztő!

Mint sok hasonló perui kistelepülésen, a városlakók aránylag kisebb létszámot alkotnak, mint a hegyekben élő „indiánok”. Az idézőjel elhagyhatatlan, hiszen az itt élő őslakosok hevesen visszautasítják ezt az elnevezést, amit teljesen helytelenül aggattak rájuk a spanyol konkvisztádorok. Nincs egységes megnevezésük magukra nézve, a hatalmas ország különböző őslakos népcsoportjai a saját, máig őrzött, ősi kultúrájuk nevével jelölik magukat, ha a botor és erőszakos európai látogató már mindenkeppen ki akar efféle megnevezést kényszeríteni belôlük. Ilyen például a lambayeque, a nasca, a chimu, a mochika-moxeke, a kecsua, az aymara stb.

MOUNTAIN BIKE-HOZ KIVALÓ HEGYI UTAK CSODAS TÁJAKON, SOK SZÁZ KILOMÉTER HOSSZAN

Mind a falvakban, mind a hegyekben élők igen barátságos, kedves, vendégszerető emberek. Kemény munkával telnek napjaik, hisz nagyreszt önellátó életmódot folytatnak. A nők hajnali négy-öt körül kelnek, kitakarítják kicsiny viskójukat, megfejik az állatokat, reggelit készítenek a családnak, majd útnak indítják gyerekeiket az iskolába. Minden lurkó egyenruhában, kis csapatokban vág neki reggelenként a sokszor másfél-két órai gyaloglásra lévő kis iskolákba, patakokon, meredélyeken át. Ha épp arra jár egy-egy terepjáró, a platója pillanatok alatt megtelik a „stopposokkal”. Az anyák ezután egész nap a család jószágait pásztorolják. Késő délután térnek velük haza, ekkor készítik el a vacsorát. A férfiak a család földjeit művelik.

NEMRÉG INNEN HÚZTAK KI KÉT IGEN ÔSI MÚMIÁT

Az örök tavasz birodalmában

A legtöbb gyümölcs folyamatosan érik: együtt nő a szőlő a marakujával, a sorok széleit papajafák zárják. Az itteni mangó világhírű: egy-egy mézédes gyümölcse elérheti a két kilót! De híresek az itteni banánfajták is, Peruban legalább hétféle banánt ismernek. Van, amelyik nyersen, van, amelyik csak sütve jó, de mindnek más az aromája. Helyi gyümölcskülönlegesség a pacae (vagy pacaye), amit az itteniek víz helyett fogyasztanak a forró déli órákban.

MARCOPAMPA, AHOL VADDISZNÓKÖLYKÖK TÚRNAK

Kincsek minden mennyiségben!

Archeológiai leletek és arany – akárhova lépünk! Egy kicsiny helyi iskolában több ezer éves koponyán tanulják a gyerekek az anatómiát, és egy szintén sok ezer éves cserépkorsóban tárolják a színes krétát. Így már értem, ők miért nem értik, miért is kellene nekik innen múzeumba járniuk?!

A környék hemzseg a részben feltárt vagy teljesen feltáratlan régészeti leletekben. Pár éve – meséli az egyik idős ember, akinek a földjein át tudtuk csak megközelíteni az egyik ilyen „kincsesbányát” – több épségben megmaradt múmiát hordtak el a környékbeliek. Szerencsére az említett kis iskola igazgatója – a kétfős tanári kar egyik tagja – még idejében értesült róla, és aránylag megfelelő módon, egy sebtiben kialakított teremben helyezték el őket. Most kiállításként meglátogatható ugyan, de rajtuk kívül nemigen tud a leletről senki.

EZEK A PARIACOTÓI ASSZONYOK RENGETEGET DOLGOZNAK HAJNALTÓL KÉSÔ ESTIG, SZÁMUNKRA MOSTOHA KÖRÜLMÉ- NYEK KÖZÖTT... MÉGIS SZÍVESEN ÜNNEPELTEK VELÜNK PARIACOTO FÔTERÉN

Meg ennél is megdöbbentőbb volt, amikor arról értesültünk, hogy az egyik fiatal fiú két évvel ezelőtt két, egyenként körülbelül 30x40-es, rejtélyes, fekete táblát ásott ki gyom helyett, és az ágya alatt tartja őket, egy műanyag zacskóban! Pár fillérért megnézhettük, és azóta is tanakodunk, mit ábrázolhatnak a drágakövekkel és apró ékszerekkel kirakott táblák. Egy ősi mikrocsip? Egy város rendezési terve? Netán egy kozmikus térkép?

Pariacotótól terepjáróval körülbelül fél óra Marcopampa. Ősi falai között vaddisznócsemeték túrjak vidáman a földet. Még elnéztük volna őket egy darabig, hátha előtúrnak egy kis aranyat, hisz errefele ahova leásunk, ott biztosan aranyat találunk. De még naplemente előtt el kellett jutnunk az innen egyórányira levő Kajurba, hogy ősi szimbólumokkal teleírt kövein pihenve fogyasszuk el délutáni pacae-adagunkat. Tippjeink szerint egy újkori földrengés rombolta le az ősi templomot, amelynek közelében két piramisgyanús dombot fedeztünk fel. Mint tudjuk, manapság a Föld több pontján derült ki piramis alakú hegyekről, hogy több méterre a földfelszínük alatt valóban ősi piramisok rejtőznek. Ezért aztán kapcsolatba léptünk Peru egyik legnevesebb régészével, és így lehet, hogy az újabb felfedezésnek magyar vonatkozása is lesz…

E lélegzetelállítóan csodálatos táj önmagában is képes lenne turisták ezreit idecsalogatni, ha nem lenne még szinte teljes mértékben ismeretlen. A helyi önkormányzat azonban szerencsére pont ugyanarra az álláspontra jutott, mint mi – az Ismeretlen Peru megszállott felfedezői –, hogy a környék felbecsülhetetlen értékeit minél előbb a világ elé kell tárni. Ennek érdekében többek között hatalmas fejlesztési tervbe kezdenek, amihez – reményeik szerint – magyar vállalkozók is csatlakoznak. Egy nemzetközi extrémsport- kalandtúra- és egészségközpont tervének kezdeti vonalait rajzoltuk meg pár napja Pariacoto polgármesterével, Artemio Mejia úrral.

A SZERZÔ, A FOTÓS EDGAR PURISACA ES PARIACOTO POLGÁRMESTERE: ARTEMIO MEJIA

A környék igen változatos lehetőségeket kínál a kalandtúrák és az extrém sportok szerelmeseinek: fantasztikus hegyi kerékpárútvonalak, sziklamászás, sárkányrepülés, trekking, az esősebb időszakot követően pedig rafting. A hab a tortán: egyedülálló homokdombjai között több sandboarding-centrum is létesül. Ráadásul az itteni homok gyógyhatású, már egy hetes homokkúra (napi két-három óra fekvés a meleg homokban) jelentős javulást eredményez a különböző ízületi megbetegedésekben szenvedőknek. Az évi több nemzetközi sportverseny mellett pedig a hamarosan felépülő wellnessközpontban is várjak majd a gyógyulni vágyókat, hisz speciális mikroklímája sikeresen gyógyítja az asztmát, bronchitist, arthritist már kétheti kúrát követően is.

MEGDÖBBENTÔ HASONLÓSÁGOKAT FEDEZHETÜNK FEL A MAGYAR ÉS EGYES VIDÉKEK NÉPVISELETE ÉS TÁNCAI KÖZÖTT.

Akik pedig az ősi kultúrák leleteinek bolondjai, itt a helyük! Egynapi járásra egymástól modern és mindennel felszerelt menedékhelyeket építenek az itteniek, így hátizsákkal egy hét alatt bejárható a környék. Megcsodálhatjuk Peru legmagasabb hegycsúcsát, a Huascarant, hisz e tartományon megy keresztül az a szakadék, ami a Fehér Kordillerákat, az örökké hósipkás Huascarant elválasztja a Fekete Kordilleráktól.

Foto: Edgar Roy Purisaca Quesquen

AGNES GOLENYA PURISACA